Az emlékmisére megtelt csendes, szomorú hívekkel a templom, akik szeretetteljes szívvel jöttek néhai papjukért imádkozni. A szertartáson többen is Szarvas András szellemi örökségét méltatták, s köszönetet mondtak mindazért a jóért, amit ő adott az embereknek. Homíliájában Marton Zsolt a reményről, nehézségekben megerősödő hitről elmélkedett és felidézte első találkozását is Szarvas Andrással.

Az atya három és fél évtizedet szolgált Cibakházán és a környező településeken, mielőtt 2013. szeptember 10-én egy brutális gyilkosság áldozatává vált saját otthonában. Holttestére a plébánia pincéjében talált rá Varga Tamás atya, aki a mai napig megdöbbenéssel emlékszik vissza arra az éjszakára. „Ahogy közeledünk az évforduló napjához nem is gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz. Tíz évvel ezelőtt én találtam meg, igazából felismerni sem lehetett. Mindig azt mondta, hogy légy erős! Ott kellett igazán erősnek lenni. Emléke bennünk él, nem maradhat el a nevének említése, példaként a szentbeszédjeimbe is beleszővöm. Attól volt nagyszerű ember, hogy egyszerű volt, élte az Evangéliumot. Ő mindig azt mondta, ha rám gondoltok, mosolyogjatok. Ezt olvastam a ravatalánál, nagyon nehéz volt, de nem sokat hagyott sírni és búslakodni. Mindig azt mondta: legyetek őrlángok, őrizzétek a hitet, úgy tudjátok továbbadni” – emlékezett elődjére, Szarvas András atya utódja.

A szentmisére a helyi hívek mellett Nógrádból, Szarvas András szülőfalujából és a környékbeli településekről is érkeztek. Jelen volt Hegyes Zoltán polgármester, aki szintén felidézte a 10 évvel ezelőtt történteket és hálás szívvel köszönte meg Máthé György szolgálatát, aki akkor Szolnok kerület espereseként sokat látogatott a faluba és segített feldolgozni a tragikus eseményt.

Forrás: szoljon.hu

Fotó: Nagy Balázs/szoljon.hu